A felsőmocsoládi öreg hárs lett az Év Fája, az ötvöskónyi nagylevelű öreg hárs pedig a Hős Fa címet érdemelte ki az Ökotárs Alapítvány idei szavazásán.

Év Fája 2011-es választásán a döntőbe 12 fát juttatott be a szakmai zsűri, amelyek közül a közönség szavazással választotta ki a neki legjobban tetszőt.

Levelei szív alakúak és fűrészes szélűek.
Kitűnő parkfa. Mélyrétegű, nem túl száraz talajban érzi jól magát.

A nemzetség három faja található meg a Kárpát medencében.

Az ezüsthárssal (Tilia tomentosa)

A kislevelű hárs (Tilia cordata) 20-25 m magasra növő, kissé szabálytalan, lekerekedően oszlopos koronájú fa. Virágzata gyógyhatású és a méhek is igen kedvelik, fontos mézelő növény. Leginkább június közepe táján, a teljes virágzás idején gyűjthető.

A nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos)

Kislevelű hárs Tiszakürtön az arborétumban

2012 év madara - az egerészölyv

Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, a sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul.

  Fészkét szinte kizárólag fákra, általában a lombkorona középső részébe építi.

A rendelkezésre álló fák méretétől és ágszerkezetétől függően a fészek föld feletti magassága

akár 3 és 25 méter között is változhat.

Fészekalja leggyakrabban 2-3, ritkán 1 vagy 4 tojásból áll,

amelyeket általában március végén - április elején rak le.

Az átlagosan 35 napig tartó kotlásban mindkét szülő részt vesz,

de a tojó lényegesen több időt tölt a fészken.

A fiókák júniusban hagyják el a fészket, de ezt követően még több hétig a szülőkkel maradnak.

 Táplálékának messze túlnyomó többségét a mezőgazdasági kártevő kisrágcsálók, elsősorban a mezei pocok teszi ki